Nem kell már dolgozni...soha többé North Woods konyha!!!! Szombat volt az utolsó munkanap...elmosogattunk mindent...megszámoltunk mindent az utolsó kiskanálig. Jim, a fatman kissé zokon vette, hogy nem csatlakoztunk hozzá este a Seabird-ös vacsira. Az lett volna az utolsó együtt töltött esténk a még ittmaradt pár emberrel. Szerinte. Szerintünk a péntek este volt az. Nehézkesen indult, de annál jobban alakult. 10 óra körül szépen feliratkoztunk a beer-pongra és mire sorra kerültünk már a pia is megérkezett a Walmart-ból a lengyel fiúk társaságában. Voltak meglepő dolgok...van aki minél többet iszik, annál jobban tud célozni...mégtöbb idióta játékot fejlesztettek ki, de a lényeg mindig az volt, hogy minél több alkohol elfogyjon. 3 körül lassan elindultak az emberkék aludni...van aki a saját kabinjába van aki máséba...Lassan megeredt az eső is, ami aztán könyörtelenül locsogott másnap estig. Az utolsó meccsnél már csak 6an maradtunk: Judit, Andrew, én, Jake, Marcin és Andris. Hosszú vita kezdődött arról, hogy ki vezetheti a kocsit és ki nem, ki bízik kiben és sok egyéb dologról ami a nyár folyamán történt. Még jó, hogy a senior section-ben volt 2 plusz szoba...így nem kellett esőben megtenni a 20 perces sétát. Bár Andris és Marcin végül elvitték az egyetlen autót mi meg maradtunk, bízva abban, hogy eláll az eső. Takaró nélkül, minden ruhát felvéve amit talátunk aludtunk a matracon kemény másfél órát. Aztán reggel utolsó reményünk Attila maradt, akit felhívtunk, hogy szerezzen egy kocsit, ha nem akarja megcsinálni az utolsó reggelit egyedül 200 ember számára.
Az este olyan volt, mint egy horrorfilm kezdete...a tábor szinte teljesen üres volt...páran a Seabird-ben kajáltak, a maintenance-ek meg a főnökük házában buliztak. Judittal megtámadtuk a konyhát, csináltunk egy jó kis sonkás hagymás rántottát meg forrócsokit és hallgattuk a kopogó esőcseppeket meg a süvítő szelet ahogy átfúj az ablak nélküli sötét great hall-on keresztül. Ezután még egyedül lecsekkoltam az e-maileket az office-ban, ahol már a frász kerülgetett a huzattól csilingelő ajtódísztől, ezért lámpa nélkül vaksötétben visszabotorkáltam az üres kabinba.
Másnap, vagyis ma ragyogó napsütésben végre eljutottunk Northconway-be, amit nyár elején akartunk és kezünkben a jól megérdemelt fizetéssel órákig boltokból ki és be mászkáltunk. TJ Maxx-ben olyan ruhákat vettem...na majd meglátjátok:)
Holnap pakolás, aztán kedden reggel elindulnk és nyakunkba vesszük Amerikát!!!:) majd közben is megpróbálok részletesen beszámolni, vigyázok magamra és 3 hét múlva repülök is haza hozzátok:)
Jó lehetett e nyár (a sok munka ellenére). Sok élményt e három hétre!
VálaszTörlés